Van valami egészen emberi abban,
ahogyan egy csapat egy hiány köré szerveződik.
Mintha a megszokott rend – egy biztos kéz, egy irányt adó jelenlét – hirtelen eltűnne, és a többieknek egy pillanatra újra kellene tanulniuk egymást.
Tegnap – csütörtökön – ifjú OB ezüstérmes csapat ellen játszott mérkőzés nemcsak az eredményről szólt, hanem arról a finom egyensúlyvesztésről is, ami akkor jelenik meg, amikor egy kulcsember – jelen esetben Rozgonyi Csabi – nincs ott a jégen.
És a lüke balszerencse is csendben ott ült a pálya szélén.
De talán érdemes kimondani: a másik magyar csapat heti két-három edzése, a rendszeres jégidő olyan előny, amit nehéz gondolatban- mentálban ledolgozni, főleg úgy, hogy a mieink március óta alig találkoztak jéggel, és az OB-ig is mindössze kétszer tudtak gyakorolni a Kamaraerdei pályán.
Itthon meg… Hát március 6. óta nincs jég.
Ma reggel viszont történt valami,
ami nem látványos,
mégis lényeges:
a srácok fejében helyükre kerültek a dolgok.
Nem villanásra – inkább úgy, ahogy egy kép lassan élesedik.
A cseh csapat ellen játszott mérkőzésben
már ott volt az a koncentráció,
amit tegnap még kerestek.
És kellett is,
mert a végig vezetett meccset
az utolsó előtti endjét döntetlenre zárták.
A tapasztaltabb játékosok:
Ádám
Dávid
Bence
csendben elkezdték tartani a szerkezetet,
Edi pedig, a maga néhány edzésnyi rutinjával,
becsülettel belépett ebbe a ritmusba.
No és persze nem elhanyagolható,
hogy az edző által is tegnap először látott kombináció nyitó kulcsát meg kellett fejteni.
Úgy tűnik Gergőnek ez sikerült is.
Ez bizony egy győzelem.
De nem szabad elszállni.
Inkább csak jelzi: a csapat képes alkalmazkodni,
képes újrarendeződni,
még akkor is, ha a körülmények
nem nekik kedveznek.
És talán ez az, ami igazán számít egy ilyen tornán.
Ahogy mondani szokták:
most már biztosan nem csupasz popóval térünk haza.
Este még egy mérkőzés vár ránk.
A kérdés nem az, hogy sikerül-e megismételni a reggeli eredményt, hanem az, hogy megmarad-e ez az egyensúly, ami ma láthatóvá vált.
Döntetlenből nyerni hatalmas teher.
Megugrották.
Gratulálunk!
Az edzőnek, Rozgonyi Gergelynek is!