Jégkorong

Popovics Polett Nelli:

“Miskolcon születtem 1992-ben 4 évesen álltam először jégen, bátyámmal karöltve, aki akkor 7 éves volt, és korizni tanult, persze ki nem hagyhattam, Őt elcsábították hokizni engem meg jégtáncra. Egy óra után tudtam: Ez nekem uncsi, csak a hoki érdekelt volna, mint jeges sport, de akkoriban meg nem volt népszerű a női hoki. Vidéken meg pláne, édesanyám szerette volna, ha valami lányosabb sportot választok, és lányokkal edzem. Maradt a röpi, kosár, úszás, tenisz, tánc és meg kitudja mi, de nem engedtem el. Így csak 16 évesen kezdtem hokizni a miskolci női csapat alakulásakor. Játszottam én is több csapatban. ESMTK, KMH, jelenleg MAC és DVTK. Mindegyik csapattal eggyel csúsztunk le mindig a dobogó legfelső fokáról. A válogatottság a kései kezdés miatt nekem nem jöhetett össze, ettől függetlenül nem tudtam és nem akartam elszakadni a jégkorongtól. A sport iránti rajongásom mellett a gyerekek szeretete a másik fő motiváló tényező az edzősködésben. Édesapám táborvezetőként dolgozik 4 éves korom óta, így mondhatni ott nőttem fel, belenőttem a gyerekekkel való foglalkozásba. Ezt az MJSZ Gyere hokizni roadshow-k során is hasznosítottam, amikor az országot jártuk és a legkülönbözőbb helyeken a jégkorongot népszerűsítő rendezvény háziasszonyaként a gyerekeket kellet aktivizálni, bevonni a programba. Így találkoztam a Tatabányai Polipokkal is, majd egy bő félév múlva már arról beszélgettünk, hogy el tudnám-e képzelni a közös munkát.